A védett törpeegér hazánk legkisebb rágcsálója. A törpeegér az emlősök osztályának rágcsálók rendjébe, ezen belül az egérfélék családjába tartozó faj, Európában és Ázsiában honos. A modern mezőgazdasági művelés óta egyedszámuk jelentősen csökkent. A törpeegér elterjedése és állománya Magyarországon is visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt
Megjelenése:
Testhossza mindössze 11-14 centiméter, aminek majdnem a felét a farka teszi ki. Testtömege 5-11 gramm (1 csomag sütőpor). Színe sárgás-barnásvörös árnyalatú, hasa és lábai fehérek. Hátsó lábai csak alig valamivel hosszabbak a mellsőknél. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, és jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is, és szinte dugóhúzó szerűen össze tudja csavarni. A törpeegér legsűrűbb növényzetben, gazosokban, nádasokban tanyázik. Táplálékát füvek, különféle magvak, bogyók és rovarok alkotják, évszaktól függ, hogy éppen mit eszik. Kora tavasszal előszeretettel rágcsálja a rügyeket. Segíti a mezőgazdaságot, azáltal, hogy a gabonán található levéltetűt és egyéb rovarokat is elfogyaszt. Viszont, nyáron egyik legfőbb táplálékforrása a búza, felmászik egészen a kalászig, eközben a farkával kapaszkodik és egyensúlyoz.
A törpeegerek nagyon szaporák, szaporodási időszakuk áprilistól szeptemberig tart. A gömbölyű kis fészke 30–100 cm magasságban, nádasban, magaskórós növényeken készül. A növények szárai az építmény tartóvázai. A fészek nád- vagy sáslevelekből áll. Belsejét a nád bugájával béleli ki. Bejárata mindig ferdén befelé néz. A nőstény évente akár 6-szor is hozhat a világra utódokat, minden alkalommal 3-8 kölyök születik A törpeegér általában 6 hónapig, fogságban akár 5 évig is élhet.
A törpeegér hazánkban 2012 óta védett állatfaj, eszmei értéke 25 000 forint!
